Épített környezet

Értéktár kategória választása:        



Szent Péter-Szent Pál kápolna, Máriaújfalu

1899-ban halt meg özvegy Kalamár Mária kisfaludi lakos, aki 400 forintot adományozott Kisfalud községnek, hogy templomot építsenek. 1934-ben egyesült Kisfalud és Talapatka; az új település neve Máriaújfalu lett.


Máriaújfalu néven 1934 óta létezik a település, ekkor egyesült Talapatka és Rábakisfalud. (Érdekesség: a öregektől hallottuk, hogy ebben az időszakban nagy viták voltak a két falu között az eljövendő település elnevezése miatt. Értelemszerűen mindkettő a saját nevét akarta tovább vinni. Végül salamoni döntés született, és Máriaújfalu lett a új falu neve.)

A kápolna építése 1899-ben kezdődött a Kisfalud központjában. A kis település 1907-től lett Rábakisfalud a postai forgalom megkönnyítése végett. Kisfalud első említése 1277-ből származik villa Kysfalud néven,egy birtok eladási iratban szerepelt így. Máriaújfalut 1983-ban Szentgotthárdhoz csatolták. A nagyközség ekkor lett város.

1899-ban halt meg özvegy Kalamár Mária kisfaludi lakos, aki 400 forintot adományozott a település kicsi templomának építéséhez. Ez a nemes tett indította el a munkát, mely hét éven át folyt saját erőből. Amikor a közösség egy kis összeget össze tudott adni és a mezőgazdasági munkák is engedték, akkor folyt a kápolna építése.
Az 1899-1907 közt felépült kápolnát Szent Péter és Szent Pál apostolokról nevezték el. Téglából épül, tégla alapra épült. Védőszentjei fa szobrai mellett Szent József, Szent Imre, Jézus Szentségi Szíve és Szűz Mária Szeplőtelen Szíve szobrok találhatók a kápolnában, melyet 40 fő befogadására terveztek. Egyhajós, pici szentéllyel, benne tabernákulum. Nincs gyóntatószéke. Fa oltárát 2004-ben restauráltatta az egyházközösség.

Első harangját a világháborúkor elvitték. Jelenlegi felirata:
"A világháboruban elrelikvált harang helyett öntette Rábakisfalud község Jézus szívének dícséretére 1922. Öntötték Seltenhofer Frigyes Fiai Harangöntő gyárban Sopronban”.

Rábakisfalud, majd 1934-től Máriaújfalu búcsúját június végén, Péter és Pál napkor tartják.

Különleges esemény teszi egyedivé ezt a kis templomot. 1957. december 14-én, pénteken este itt tartotta utolsó szentmiséjét Brenner János rábakethelyi káplán, akit másnap a közelben meggyilkoltak. (Brenner János boldoggá avatása 2018. május 1-jén Szombathelyen megtörtént. A kápolna belsejében és külső falában is márványtábla mutatja ezen eseményeket.)

A kápolna fenntartója és használója az Egyházközösség, tulajdonosa 1983-ig a falu volt, jelenleg pedig a Szentgotthárd város Önkormányzata.

Indoklás az Értéktárba való felvétel mellett

A Máriaújfalu városrészben található, 1907-ben felszentelt Szent Péter és Pál kápolna méltán hirdeti egy kicsi, de annál összetartóbb közösség munkáját, tenni akarását. Értékét is ez a szellemiség adja, ezért ott a helye településeink értékei között.

Szentháromság templom, Rábafüzes

A Szentháromság templomot 1888 és 1921 között az evangélikus és a római katolikus közösség együttesen építette és használta. 1921-ben a falu evangélikus közössége az újonnan épített iskolában tartotta az istentiszteletet. Ettől kezdve a templomban csak a római katolikus hívők imádkoztak. 


A Szentháromság templomot Rábafüzes település katolikus és evangélikus közössége közösen építette 1888-ban. Ekkor még Szentkereszt (ma Heiligenkreuz) plébániájához tartoztak, önálló plébánosuk 1937-ig nem volt. 1920-ban a trianoni döntés értelmében országhatár került Rábafüzes község és a vele nyugatról szomszédos plébániája közé. Ez azt jelentette, hogy szentmisére, keresztelőre, bérmálásra, esküvőre át kellett járniuk a híveknek a határ túloldalára, míg ha temetésre volt szükségük, akkor onnét jött a plébános. Több, mint 16 évig tartott ez a helyzet, míg Grősz József püspök kijárta, hogy egyházilag elszakadjon a két település egymástól, hiszen nem egy országban voltak már.

1914 májusában, a világháború előtt szervezett az evangélikus közösség gyűjtést a két évvel korábban felépített szentgotthárdi templomuk toronyórája javára. Helyszín a Kiskolomposhoz címzett fogadó volt, ahol a rábafüzesi Evangélikus Dalos Egylet is fellépett. 1921-ben egy nagyobb, 1922-ben két kisebb külföldi adományból a templomból az I. világháború alatt elvitt harangot pótolták.

1921-ben a falu evangélikus közössége saját iskolát épített magának, amelynek tornya is lett, így elkészülte után ott tarthatták az istentiszteleteiket. Anyaegyházuk a Czipott Géza vezette Szentgotthárdi evangélikus közösség lett. 

A Szentháromság templomot ettől fogva csak a katolikus közösség használta. 1936. július 1. és 1937. október 31. közt a rábafüzesi katolikus közösség a felső-rönöki plébániához tartozott. 1937. november 1-től lett saját plébánosuk Weber Antal személyében, aki korábban Sárváron volt káplán. Az atya feladatul kapta a felső-rönöki plébánia ellátását is. Weber Antal atya megszakítás nélkül 43 éven át látta el a rábízott feladatot, egészen 1980. december 19-én, 78 éves korában bekövetkezett haláláig. Sírja a rákoskeresztúri temetőben található, ahova rokonai temettették.

A templom eredeti oltára az 1980-as évek végére tönkrement, csak fotó őrzi. Azóta egy olajfestmény van a helyén. A templomot 1990-ben kívül és belül is felújították. Rábafüzes búcsúját a templomnak nevét adó Szentháromság vasárnapján, a pünkösd utáni első vasárnapon tartják.

Indoklás az értéktárba való felvétel mellett

Rábafüzes település történelme nagyon változatos, ahogy a lakosai vallása és nemzetisége is az volt hosszú évtizedeken keresztül. A nehéz időkben az egyházközségük volt a vegyes vallású és vegyes anyanyelvű település lakosainak támasza. Különösen Weber Antal plébános segített az embereknek a II. világháborút és a kitelepítéseket is megért, embert próbáló éveiben. Tevékenységére a mai napig szeretettel emlékeznek, a halála évfordulójakor évente megtartott szentmisével. Ez az alkalom az összetartó közösség és összetartozásuk szimbóluma. Templomuk méltán érdemes arra, hogy az értéktárba bekerüljön.

 

Vas Megyei Kormányhivatal épülete

A szentgotthárdiak volt Kultúrháza, a város épületeinek egyik ékessége. Ma már nem kultúrház ugyan, de a lépcsőházba kukkantva remekművet is láthatunk.


 

Az épület 1906-ban banknak épült szecessziós stílusban, gazdagon díszített stílusjegyekkel. Szimbolikus formák, alakok jelennek meg a homlokzatán és a timpanonjában.

Akkor a Szentgotthárdi Általános Takarékpénztár Rt. működött benne 1937-ig. Tulajdonosáról Lipp-féle banknak is nevezték. Megszűnése után a Levente Egyesület otthona lett 1945 -ig. A ll. világháború után először a Kaszagyár szakszervezete kapta meg kultúrháznak, majd 1949. szeptember 18-tól a város kulturális központjává vált. 1951-ben kerthelyiséggel bővítették.

* Nagytermében színházi előadásokat nézhetett Szentgotthárd közönsége.

* A vállalatok itt rendezték évente a műszakbáljaikat, amelyeken a gyár dolgozóinak zöme részt vett.

* Helyet adott a nagy múlttal rendelkező fúvószenekarnak, akik a  mai napig jelentős sikereket érnek el.

* Felkarolta az amatőr művészeti mozgalmat. 1954-ben országos hírű színjátszó csoport működött benne. Nagy hagyománnyal ápolta a gyermeki néptáncot, a gyermekek bábozását. Szervezte a kórusokat, amelyekből ma több is működik.

Az épület kapualjában Stanko József kaszaszélesitő mester (1907-1953) emlékére emléktáblát helyeztek el 1953-ban a kaszagyár és hálás tanítványai.

2011-ig működött közművelődési intézményként. Az épület rossz állapota miatt az intézmény a Színházba költözött és Pannon Kapu Kulturális Egyesület néven működött tovább.

A több mint száz éves épületet a Vas Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala üzemelteti. Felújítása megkezdődött, homlokzata kész, a város épületeinek egyik ékessége. de már nem kultúrház.

Indoklás

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Ma Szentgotthárd egyik legszebb épülete. Volt bank, később a leventék háza, 1945-2011 között kultúrház. Ettől kezdve minden jelentősebb kulturális esemény hozzá kötődik. Az épület szecessziós stílusban épült, gazdagon díszített stílusjelekkel. Szimbolikus formák, alakok jelennek meg a homlokzatán és a timpanonjában. Értéktárba ajánljuk, mert féltett épületünk, és a város minden szülöttének szép emlékei vannak róla.

Községháza

Az 1902-ben épült községháza 1969-ig adott otthont a város vezetésének. Ma a Takáts Jenő Zeneiskola székhelye.

Szent Flórián Templom, Rábatótfalu

Rábatótfalu Szentgotthárd szlovén (vend) nemzetiségű városrésze. Templomának különös értéket ad, hogy a település lakói építették és díszítették.

Elemi iskola

A XVIII. század óta áll a volt elemi iskola épülete, amely a XX. század közepéig az oktatást szolgálta, majd 1960 óta a Városi Könyvtár otthona.

Klein-kávéház, kaszinó

A Széll Kálmán téren álló épületben az 1800 évek közepén Olvasó Egylet, 1900-as éves első felében pedig kávéház és kaszinó szórakoztatta a szentgotthárdiakat.

Wellisch-nyomda

A Wellisch Béla nyomdájában készült újságok, folyóiratok, könyvek és képeslapok jelentősen hozzájárultak a századfordulós Szentgotthárd kulturális és társadalmi életének kiteljesedéséhez.

Szentgotthárdi Evangélikus templom

1912-ben Czipott Géza lelkész vezetése alatt felépült a szentgotthárdi evangélikus templom. Ezáltal lehetővé vált, hogy Szentgotthárd az akkori szórványgyülekezetből az evangélikus hitélet központja legyen.

Weidlich-ház

Weidlich Lajos körjegyző az 1900-as években építette házát, amely a város akkori szerkezetét megváltoztatta. Az épület ma a Szentgotthárdi Mentőállomás székhelye.

 1  2   Következő  

A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.