A Hársas-tó az Őrségi Nemzeti Park része. Környéke kedvelt kirándulóhely. Az erdők övezte tavon szabadstrandot is kialakítottak, melynek köszönhetően nyáron közkedvelt fürdőhely. Egész évben kedvelt a horgászok körében.

Szentgotthárd 800 éves jubileumára készülőben egyértelmű lett Máriaújfalu Szentgotthárdhoz csatolása. Ekkor felmerült egy gondolat, amely szerint ha a Hársas-patakot elzárják, annak völgyét felduzzasztva egy nagy kiterjedésű tó jön létre. Mivel a közút így a tóba kerül, előbb egy új nyomvonalat kellett kijelölni az erdőn át, immár a keletkező tó fölötti dombvonulaton Apátistvánfalva és Farkasfa felé.

Az elgondolást hamar tett követte és a nyolcvanas évek végére elkészült az út, a patakon a gát, a gát előtt pedig a csodálatos környezetben létrejött a Hársas-tó. Területe 17.4 km², átlagos mélysége 3 m. Talaja iszapos, kavicsos, közepesen akadós. Növényzetét sás, nád, fák és gyep alkotja. A környék lakói azonnal felfedezték a fürdési, télen a korcsolyázási lehetőséget, és hamarosan a távoli vidékekről is érkeztek túrázók. Sokáig a tópart ellátatlansága, az illemhely és a zuhanyozás megoldatlansága okozott gondot, amelyeket fokozatosan kiépítettek. Megépül a minden egészségügyi feltételnek megfelelő büfé is, amelynek lángosa a környék kedvence.

Ma már a szlovén és osztrák látogatók is szívesen és sűrűn felkeresik a tavat.

Különlegessége: 2016-ban, a Tájidegen Művészeti Napok keretében telepítette Tasnádi József a Moholy Nagy Művészeti Egyetem (MOME) tanára A sziget című installációját, amely a tóban álló gémeskutat ábrázol.

A víztározó hallal való betelepítése a horgászok részére is rendkívül vonzóvá tette a Hársas-tavat. Halai: ponty, csuka, amur, süllő, harcsa, compó és keszegfélék.

A tavat tanösvény veszi körül, amelynek célja a környék természeti értékeinek bemutatása.

A tó karbantartását a város Önkormányzata és a szentgotthárdi Horgász Egyesület végzi.