Rábatótfalu Szentgotthárd szlovén (vend) nemzetiségű városrésze. Templomának különös értéket ad, hogy a település lakói építették és díszítették.

A falu 1221-ben szerepel először Villa Sclavorum néven. A sclavus (szláv) a település máig meglevő szláv/vend nemzetiségére utal. Az 1183-ban letelepített ciszteri szerzetesek a környéken erdőirtások után majorokat hoztak létre. Rábatótfalu nevét az apátság Tót nevű szolgájától kapta, másik feltevés az, hogy azért, mert e vidék lakóit a XIX.sz. közepéig tótságnak hívták. A települést az 1664-es szentgotthárdi csatában a tatárok felégették. Rábatótfalu 1983 óta Szentgotthárd városrésze.

A templom helyén harangláb állt, melyet 1825-ben felújítottak, ekkor a régi haragját is kicserélték. Következő évben tűzvész pusztított a településen, ekkortól lett Szent Flórián a falu védőszentje. Tiszteletére kápolna épült 1882-85 közt a harangláb helyén.

Szent Flórián szobrát Scsavnicsár István apátistvánfalvai plébános /1869-94 közt/ adományozta. Az 1826. évi nagy tűzvészre minden év Flórián napján (május 4.) búcsúval emlékezik a falu.

Az jelenlegi főoltár 1913-ben készült. A torony 1962-ben egy szélvihar miatt megrongálódott, ekkor újra kellett építeni. A szembenéző oltárt és a padokat a 80-as években Németh Ferenc helyi asztalos mester és fia készítette. Legutóbb 1996-98 közt volt teljes felújítás.

1980-ig a nemzetiségi falu az apátistvánfalvai plébániához tartozott.

A templom melletti iskola helyén először nemzetiségi óvoda nyílt, amely még 2005-ben is fogadott gyermekeket. Jelenleg a Móra Ferenc Városi Könyvtár fiókkönyvtárának ad helyet.