Elemi iskola
Kategória:Épített környezet
Kulturális örökség
Beküldés dátuma:
  • 2016. 01. 10.
Értéktárba rögzítve:
  • 2016. 02. 06.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Csuk Ferenc
Fellelhetőség helye:
  • Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 16.
Értéktár megnevezése:
  • települési

A XVIII. század óta áll a volt elemi iskola épülete, amely a XX. század közepéig az oktatást szolgálta, majd 1960 óta a Városi Könyvtár otthona.


 

A források 1554-ben említenek először iskolát a településen. Később, 1698-ban a szomszédos településre Kethelyre jártak a gyerekek tanulni. (Kethely ma Szentgotthárd egyik városrésze.)

Szentgotthárdon 1755-ben lett önálló plébánia, amelyhez az akkori rendelkezések szerint iskolának is tartoznia kellett. 1734-től a Heiligenkreutzi szerzetesekhez került a szentgotthárdi uradalom, akik német anyanyelvűek voltak. A kolostor és a templom mellett  elkezdték a település erőteljes fejlesztését. Ekkor épült a templommal szemben a mai könyvtár helyén az első földszintes elemi iskola, amelyet 1789-ben három tanítóssá bővítettek. Két tanítói lakás is tartozott hozzá. 1829-ben sem a tanító, sem a segédtanító nem tudott magyarul. A kiegyezés idején az iskola két tantermében egy tanító és három segédtanító oktatott.

1878-ban Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter javaslatára a magyar kormány Heiligenkreuz-tól elvette az apátságot, és a zirci apátságnak adta. Ekkor indította el Schill Atanáz szerzetes a ciszterek részéről a magyarul tanítást. A gimnázium beindításakor vált nyilvánossá, hogy a gyerekek 10%-a tud magyarul és nem felelnek meg a  középfokú iskolai színvonalnak. Az iskolaszék kezdeményezésére a zirci apátsággal közösen határoztak az iskola bővítéséről. 1894-ben emeletet építettek az iskolára és oldalt is bővítették. A megindult új iskolában Pum Károly kántortanító lett az igazgató, aki magyarul tanított 43 évig. Az iskola fűtéséhez szükséges tíz öl fát az uradalom biztosította. A tanítás hétfőn, kedden, szerdán, pénteken és szombaton folyt. Délután az ipari tanonciskola működött a tantermekben.

Az l. világháborút követően, Trianon után rendkívül nehézzé vált  az iskola helyzete. 70 fiú, ill. 81 lány járt egy-egy osztályba. 1923-ban felszámolták a tanítói lakásokat, ezáltal két új tanteremmel bővült az iskola. 1942/43 tanévben az iskolának hat tanterme volt és hat pedagógus tanította a 346 diákot. Ettől az évtől kezdve vezették be a nyolcosztályos tanítást.

1948-ban a római katolikus elemi iskola irányítása alá helyezték az evangélikus iskolát, és a betagosított kethelyi és zsidai iskolát is. Az iskola nem tudta már fogadni a gyerekeket, ezért a gimnáziumban, a volt Honvéd utcai laktanyában, az evangélikus iskolában és a tűzoltószertárban is tartottak órákat az ingázó pedagógusok. 1961-ben a Ligetnél elkészült az Arany János úti iskola, majd 1985-ben Széchenyi iskola.

Az épületbe 1960-ban a Városi Könyvtár, majd 1998-ban a Városi TV költözött.

  1. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A város lakóinak nagyobb része németül beszélt, mivel az apátság akkor az osztrák ciszterekhez tartozott. A gimnázium sikeres működéséhez szükség volt új és nagyobb elemi iskolára, ahol már magyarul tanítottak, ezért jelentősen hozzájárult a gimnáziumba kerülő diákok tudásának gyarapításához.

  1. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
  • Szentgotthárd Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. 1981. Hodászi Ede: Adalékok az iskolaügy alakulásához. 609. oldal és 617-619. old.
  • Vakarcs Kálmán A Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése. Szombathely Vasvármegye Nyomdavállalat 1941. 132. old.



A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.