A Wellisch Béla nyomdájában készült újságok, folyóiratok, könyvek és képeslapok jelentősen hozzájárultak a századfordulós Szentgotthárd kulturális és társadalmi életének kiteljesedéséhez.

A Városháza melletti épület Wellisch Béla nyomdája volt. Könyvek, újságok, füzetek, képeslapok kiadásával foglalkozott 1895 decemberétől. Itt készült a Szent-Gotthárd című hetilap 1895 és 1914 között. Először magyar és német nyelven írták, de két év után már csak magyarul jelent meg. Szerkesztői Szentgotthárd legjelesebb tanárai, értelmiségijei voltak. A községben és a járás településein élő és író emberek elbeszéléseit, verseit, köteteit nyomtatták ki. A Szent-Gotthárd újság alapítói: Schmidt Győző tanár, Erdélyi Jenő dr. ügyvéd és Grün József ügyvédsegéd. 14 évig évig volt szerkesztője Mathiász Artúr, a z Állami Reálgimnázium (most Vörösmarty Mihály Gimnázium) igazgatója.

A nyomda a folyamatos működése közben egy ideig természetesen más lapokat is kiadott:

• Harangszó. Az Országos Luther Szövetség hivatalos lapja.
• Mustármag. Litografált havi evangélikus közlöny.
• Lelkipásztor. Havonta jelent meg 1924-től 1936-ig.
• Misszió lapok. Az evangélikus misszió-egyesület hivatalos közlönye. Megjelent 1913-tól 1936-ig.
• Őrség. Az őrségi református egyházmegye misszióinak gyülekezeti lapja.
• Szentgotthárdi élet. 1937-től két hetenként rövid ideig jelent meg. Szentgotthárd-muraszombati járás közérdekét szolgáló lap volt.

A szerző között lelkészek, ciszterek és tanárok is voltak. Közülük néhányan: Czipott Géza evangélikus lelkész, Nyírő József evangélikus lelkész, Pataky László lelkész, Schwartz Elemér ciszter. Bódis Ferenc tanár, Kőnigh Sándor dr. ügyvéd, Mathiász Artúr tanár, Réger Béla dr. tanár, Ruzsonyi Béla tanár. Csáfordi Tóth Sándor tanár egy elbeszélése, 15 tudományos cikke és bírálata, két elbeszélés-gyűjteménye és egy regénye, Vakarcs Kálmán tanár néprajzkutató munkái. Fodor Árpádnak verseskötete jelent meg a Wellisch nyomdában.

Wellisch Béla után a nyomda Németh Vilmos tulajdonaként átköltözött a Széll Kálmán tér, ma postaként működő épületébe. A Wellisch-ház az Ipartestületé lett.

1925-től az Anya és Csecsemővédő Intézet orvosi rendelője és váróterme lett.

1945 után a Belügyminisztériumhoz tartozott, a BM klub használta.

A rendőrségi klubot a MSV (Magyar Selyemipari Vállalat) Darabáru üzeme váltotta.

Ma üzletek és vendéglátó helyek működnek az épületben.