Szentgotthárdi Evangélikus templom
Kategória:Épített környezet
Kulturális örökség
Beküldés dátuma:
  • 2016. 01. 29.
Értéktárba rögzítve:
  • 2016. 02. 02.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Mátrainé Bezenhoffer Erika
Fellelhetőség helye:
  • Szentgotthárd, József A. u. 14/a
Értéktár megnevezése:
  • települési
  • tájegységi

1912-ben Czipott Géza lelkész vezetése alatt felépült a szentgotthárdi evangélikus templom. Ezáltal lehetővé vált, hogy Szentgotthárd az akkori szórványgyülekezetből az evangélikus hitélet központja legyen.


Az 1900-as évek elején Tomka Károly evangélikus lelkész buzdította a szentgotthárdi szórvány gyülekezetet, hogy építsenek templomot. Desits Gyuláné nagy összegű adománya az akkori „Hosszú-utcában” (ma József Attila utca) lévő telek megvásárlásával tette lehetővé a templom és a lelkészlak megépítését. A templom tervezője Bagula István építész, kivitelező Lang József építész volt. Mindketten szentgotthárdiak. A templom széles összefogással, adományokból épült. Az oltárkép a szintén helybeli Lang Károly munkája. 1912. október 20-án Széll Kálmán jelenlétében avatták fel az evangélikus templomot Szentgotthárdon.

Az I. világháborúban a gyülekezet 3 harangjából kettőt püspöki felhívásra felajánlottak a hazának. Az elesett 36 gyülekezeti tag emlékére emléktáblát avattak 1928-ban. A gyülekezeti tagok gyűjtést rendeztek a háborúban elveszett harang pótlására. 1930-ban felavatták a közepes nagyságú új harangot. 1937-ben önkéntes adományokból pótolták a nagyharangot is, amelyre a „Béke harangja” felirat került.

1925-ben elkészült a gyülekezeti ház. 1928-ban megépült az iskola is, köszönhetően a gyülekezeti adományoknak és a selyemgyár tulajdonosi kör hozzájárulásának, állami és egyházi segítségnek. Az első tanévre 44 rendes és 6 továbbképzős tanuló iratkozott be. Első hivatalos tanító Szabó (Szalkay) Károly volt.  1945 után mint kihelyezett általános iskola és kisegítő iskola működött, majd 1990-ben az iskola visszakerült az egyház kezébe.

1967 őszén megkezdték a templom renoválását, ami 1968-ra befejeződött.

1992-ben a templomot és az iskolát tatarozták, felújították.

2001-ben sor került az orgona felújítására. 2004-ben a régi lelkészlak helyén új épült. A költségeket ingatlaneladásból, az önkormányzat és az Országos Evangélikus Egyház támogatásából biztosították.

2012. október 20-án az evangélikus templom fennállásának századik évfordulóját ünnepelte a gyülekezet. Erre az alkalomra elkészült a templom toronyórája és külső-beső felújítása - nagyrészt egyháztagok adományaiból.

Az első szentgotthárdi központú egyházközség lelkésze Czipott Géza volt. Őt 1929-ben Scherer József váltotta a lelkészi feladatok ellátásában. 1933. október és 1934 augusztusa között Scherer József tanulmányi szabadságra ment, ekkor Beyer Pál segédlelkész helyettesítette őt. A II. világháború alatt Sokorai Miklós látta el a gyülekezeti teendőket, mivel Scherer József lelkész és családja 1944-ben külföldre menekült.

1945-ben Nyírő (Scherer) József lelkész visszatért, és  44 évi szolgálat után, 1973-ban nyugdíjba vonult. Molnár Jenő őriszentpéteri lelkész váltotta őt a lelkészi feladatok ellátásában. Molnár Jenő lelkész 1997 nyarán bemutatja az új segédlelkészt Loós Zsuzsannát, akit a gyülekezet 1999-ben megválasztott az egyházközség lelkészének. A lelkésznt szülési szabadsága alatt Loós Csaba nyugalmazott diakónus lelkész helyettesítette.

Jelenleg 25 település tartozik az egyházközséghez.

Indoklás

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Magyarországi Evangélikus Egyház a harmadik legnagyobb történelmi egyház. Szentgotthárdon az iparosodás következtében megindult fejlődéssel egyidejűleg megnőtt az igény a hitélet kiteljesedésére, az állandó lelki gondozásra. A Szentgotthárdi Evangélikus Egyházközség története összeforrt a város történetével.

 




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.