Dr. Vargha Gábor munkássága
Kategória:Kulturális örökség
Beküldés dátuma:
  • 2016. 01. 10.
Értéktárba rögzítve:
  • 2016. 01. 17.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Katona Beáta
Fellelhetőség helye:
  • Szentgotthárd
Értéktár megnevezése:
  • települési

Dr. Vargha Gábor ügyvéd (1859-1948) a XX. század első évtizedeiben politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt sokat tett Szentgotthárd fejlődésért.


Andrásfán született 1859. szeptember 13-án. Nemesi családból származott, a családfája 1635-ig visszavezethető. Középiskolai tanulmányait Kőszegen, Sopronban és Szombathelyen végezte. Az ügyvédi diplomát Budapesten szerezte meg.

Szentgotthárd járási székhely volt, így a településen járásbíróság, telekkönyvi hivatal, adóhivatal is működött, az ügyvédek számára számos lehetőség nyílt. 1888-ban Szentgotthárdon ügyvédi irodát nyitott, és ügyvédi tevékenysége mellett rövid időn belül tevékenyen bekapcsolódott mind a város, mind Vas vármegye közéletébe. 1899-ben házasodott össze Desits Valériával. Két gyermekük született. Fiúk, Tivadar csupán három évet élt. Leányuk, Alice 90 évesen hunyt el New Yorkban. Vargha Gábor 1948-ban, 89 évesen hunyt el Szentgotthárdon, s az egykor leggazdagabb emberek közé tartozó lokálpatrióta férfiú szegényen halt meg. A régi temető felszámolásakor leszármazottai a hamvait a jelenlegi temetőbe átvitették.

Háza, az ún. Vargha-ház helyén (Kossuth u. 6.) a XIX. század elején Wéber János kötélgyártó lakott. Az épületet a századfordulón Vargha Gábor igényeinek megfelelően eklektikus stílusban építette át. 1948 óta a Rendőrség székhelye.

Politikai tevékenysége

Szentgotthárd 1939-ig önálló választói kerület volt, több országgyűlési küldött is képviselhette a város érdekeit. Közülük az egyik kiemelkedő személyiség Széll Kálmán, a másik Dr. Vargha Gábor, aki tagja volt a vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának. 1910-től közel 10 évig a kerület országgyűlési képviselője. A előadója volt a hadiszolgáltatási és kisajátítási törvénynek. Az 1922-es, majd és az 1926-os országgyűlési választások során nem volt ellenjelöltje. Az 1931. évi választásokon pótválasztást követően nyerte el a mandátumot. Parlamenti felszólalásaiban szociális és gazdasági kérdések mellett főként külpolitikai problémákra összpontosított. Az 1930-as évek közepétől felhívta a figyelmet a fasiszta veszélyre, horogkeresztes plakátok, jelképek megjelenésére és szigorú ellenlépéseket követelt.

A város közéletében végzett tevékenysége

Széll Kálmán mellett Dr. Vargha Gábor volt az, aki a legtöbbet tette településünknek a kiegyezés utáni ugrásszerű fejlődéséért. Szentgotthárd gazdaságát, iparfejlődését, bankhálózatát, sport és kulturális életét tanulmányozva mindenütt találkozunk a nevével, hiszen minden haladó, a várost jobbítani akaró terv és tett mellett ott volt. Az 1800-as évek végétől Vargha Gábor aktív részvételével az élet minden területén magyarosítottak az addig német nyelvű városban.

Az 1890-es években alapított gyárak (dohánygyár, óragyár és selyemgyár) Szentgotthárdra telepítéséért Széll Kálmánnal közösen harcoltak. 1891-ben a Szentgotthárdi Takarékpénztárnak ügyésze, majd elnöke lett. A helyiek által egyszerűen csak „Varga-bank”- nak hívott bankban létezett egy szegényalap, amely segélyt osztott ki a szegényebb családok megsegítésére.

Javasolta, hogy alkossanak egységes városrendezési tervet, építést szabályozó rendeletet a város szépülése érdekében, s az ő agilis tevékenysége következtében indult el a csatornázás és utcaburkolás is Szentgotthárdon.

Nagy érdeme van a megye első állami gimnáziumának létrehozásában, saját vagyonából is áldozott erre a célra. 1893-ban a Kaszinó, Olvasó Egyletben kezdeményezésére elfogadták, hogy pénzzel támogatják azt a diákot, aki a magyar nyelvben kiemelkedően halad. Kezdeményezte egy Járási Kórház létrehozását. Az építési tervek ugyan elkészültek, de a háború kitörése miatt ennél tovább nem sikerült lépniük.

A Szentgotthárdi Dalos Egylet, a Közművelődési Egyesület létrejötte is Dr. Vargha Gábornak köszönhető. A sport sem maradt ki érdeklődési köréből, Korcsolya-, Kerékpár- és Torna Egylet elnökségi tagja, illetve védnöke volt.

Indoklás

Dr. Vargha Gábor városunk fejlődésében meghatározó tevékenységet végzett, sokat tett a település gazdasági, kulturális és nemzeti érdekeiért. Kiemelkedő munkássága és az a tevékenység, amelyet Szentgotthárd városáért tett napjainkban is példaértékű.

 




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.