Zsidó temető
Kategória:Kulturális örökség
Beküldés dátuma:
  • 2016. 01. 10.
Értéktárba rögzítve:
  • 2016. 01. 16.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Csuk Ferenc
Fellelhetőség helye:
  • Szentgotthárd, Szent Erzsébet utca vége
Értéktár megnevezése:
  • települési
  • megyei (javaslat)

Szentgotthárd hajdani zsidó lakosságának emlékét őrzi az 1866-ban megnyitott temető az Erzsébet utca végén.


A 25 sorban sorakozó sírköveken olyan zsidó vallású polgárok neveit olvashatjuk, akik ipari, kereskedelmi tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak Szentgotthárd városiasodásához.

A település zsidó lakosságának száma a kiegyezést követő időszakban kezdett növekedni. 1725-ben 2 zsidó család élt itt, 1870-ben 57 fő kapott letelepedési engedélyt, 1910-ben számuk 305 fő volt. Áttérésük elsősorban a katolikus hitre a század elejétől fogva folyamatos volt, de a fehérterror után és az 1930-as évek végén felgyorsult.

1866-ban az Akasztó-dombon, az Erzsébet utca végén kaptak helyet, hogy temetőt létesítsenek.

1870-ben Szentgotthárdon 57 fő kapott letelepedési jogot az apátság védelmében, de akkor még nem alkothattak önálló hitközséget.

Az 1885. évi miniszteri rendelet intézkedése és az anyakönyvi kerületek létrehozásával nyomán alakult meg a szentgotthárdi kongresszusi anyahitközség. Létrehoztak Szegénysegélyező Egyletet (1890), Nőegyletet (1901), melyek közel négy évtizeden keresztül látták el jótékonysági feladatukat.

1896-ban tartották közgyűlésüket, ahol megválasztották a hitközségi tagokat.

1898-ban felszentelték imaházukat a Rákóczi utcában, ahol iskolát is létre hoztak.

1904-ben izraelita elemi iskolát létesítettek, amely az 1930-as évekig működött. A helyi állami gimnázium tanulói között 1893 óta szép számban voltak izraelita vallású diákok.

1936-ban a Széchenyi utcában új zsinagógát építettek.

Letelepedésük eredményeként munkalehetőségeket teremtettek a kereskedelemben és a kisiparban egyaránt. Lehetőséget kaptak a község képviselő testületeiben való tevékenységre. Hozzájárultak a város fejlődéséhez, részben a gyárak alapításához is. 1930-35-ben a város legtöbb adót fizetői között sok volt a zsidó vallású.

1944-ben, a hitközség összeírásakor 166 fő vállalta a zsidó vallást, a város lakosságának száma ekkor megközelítette a négyezret. Szentgotthárdról és a hozzá tartozó zsidó közösségekből 1944 májusában 149 főt kényszerítettek a Kaszagyár területén kialakított gettóba. A holokausztban 141-en vesztették életüket.

A II. világháború után Szentgotthárdon is megalakult a zsidó tanács, amely átvette a deportáltak vagyonának felügyeletét. 1947-ben a zsinagóga mellett felállították a deportáltak és munkaszolgálatosok emlékművét.

1967-ben a Széchenyi u. 5. szám alatti közösségi épületet és a hozzá tartozó területet a Szentgotthárdi Járási Tanács a magyar állam részére kisajátította. A Mártírok úti építkezések során a zsinagógát lebontották, a deportáltak emlékművét pedig a szombathelyi zsidó temetőbe szállították. Az emlékművön szereplő neveket a Széll Kálmán téren álló hősi emlékműbe vésték. Ezzel a szentgotthárdi zsidó közösség gyakorlatilag megszűnt.

A sírkövek vallanak az itt élt zsidóságról: A legkorábbi feliratok héber és német nyelvűek, a későbbiek egyre inkább magyarul íródtak. A családnevek Szentgotthárdon ismerősen csengenek: Bauer, Eisenstein, Hoffmann, Krausz, Leszner, Rosenberg, Schwarcz, Weisz stb. A sírköveken a díszítő motívumok közül a leggyakoribb a fűzfa, amely a gyász általános jelképe. Virágmotívum jelzi a szép asszony sírhelyét, a levita szolgálatot teljesítő személy sírkövén kancsó látható. A legkésőbbi évszám az 1944-es, több márványtábla őrzi a holokauszt áldozatául esett mártírok nevét. „Emléked ismeretlen helyre elhurcolt szeretteimmel együtt örökké megőrzöm.”- ígéri az apját gyászoló fiú egy sírkő feliratával. A B. család márványtáblája a földön hever - rajta az Auschwitzban 10 évesen meghalt Tamáska és öccse, a 4 éves Péterke nevével.

A holokauszt 70. évfordulóján a helyi önkormányzat a zsidó temető rendbe tételével emlékezett meg az áldozatokról. A borostyánnal benőtt sírkövekre a látogatók a tisztelet jeleként köveket helyeznek.

Indoklás

A zsidók letelepedésekor kapott temető őrzi azok hamvait, akik a letelepedésükkor ipart, munkalehetőségeket teremtettek és jelentősen hozzájárultak Szentgotthárd városiassá fejlesztéséhez.

 




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.