Főlap
Lapincs - Láhn-patak árapasztó vápa és híd
Kategória:Épített környezet
Természeti környezet
Beküldés dátuma:
  • 2015. 12. 15.
Értéktárba rögzítve:
  • 2015. 12. 22.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Horváth Zsuzsanna
Fellelhetőség helye:
  • Szentgotthárd és Rábafüzes között
Értéktár megnevezése:
  • települési
  • tájegységi
  • megyei (javaslat)

Az országhatáron átnyúló árvízvédelmi létesítmény a Lapincs folyó nagy vizeinek levezetésére szolgál Szentgotthárd megkerülésével a Láhn-patakba.

A Lapincs (Lafnitz) folyó Szentgotthárdnál torkollik a Rábába. Nagyobb vízhozammal a Lapincs rendelkezik, emiatt áradása a várost és környékét a vápa megépítése előtt gyakran fenyegette. 2001-2002-ben osztrák-magyar együttműködésben egy PHARE-program keretében a folyó osztrák szakaszán egy zsilip segítségével a Lapincs vizének egy részét a Láhn-patakba vezették. A Láhn-patak mentén kiszélesítették az árteret, két oldalán árvízvédelmi töltést, fölötte ártéri hidat építettek.

A Láhn-patak az ausztriai Neustift közelében ered, Szentgotthárd és Rábafüzes között ér magyar területre, 11 km után Vasszentmihálynál folyik a Vörös-patakba. Az 1970-es években mezőgazdasági melioráció céljából medrét mélyítették és kiegyenesítették, így csatornaszerűvé vált, vízhozama és élőállománya lecsökkent. A Lapincsból átvezetett víz lehetővé tette a Láhn-patak revitalizációját. 2005-07-ben ismét osztrák – magyar vízügyi együttműködés keretében EU - LIFE pályázati támogatás segítségével a meder átalakítására került sor: fenékküszöbbel, zátonyokkal, ívekkel, kanyarokkal tették változatossá.

Az árapasztó vápa főbb adatai

 

Ausztria területén

Magyarország területén

Hossz:

2350 m

2008 m

Fenékszélesség

100-150 m

80-120 m

Vízmélység

0.5- 1,0 m

1,5 átlagosan

Árvíztől mentett terület

160 ha

150 ha

Új közúti híd

60 m nyílású

60 m nyílású

Tervezés

1998-1999

1998-1999

Építés

2000. 02 – 2001. 10.

2001. 04 – 2002. 06

Indoklás

Az osztrák – magyar együttműködéssel és európai uniós támogatással megvalósított projekt árvízvédelmi szempontból jól szerepelt pl. 2009-ben. Környezetvédelmi tekintetben is előrelépést jelent, hiszen a Láhn-patak rehabilitációjával természetes környezetet alakítottak ki az itt honos élővilág (pl. halállomány, vidrapopuláció), a költöző és más vízi madarak számára.

A Láhn-patak része a NATURA 2000 európai jelentőségű védett területek hálózatának. Az Őrségi Nemzeti Park munkatársainak kutatásai bizonyítják, hogy a rehabilitáció sikeres volt. A híd építésével egy időben a Szentgotthárd – Rábafüzes közti kerékpárút felújítására is sor került, a környék kedvelt kirándulóhely lett.




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.