Kurmin vagy kormin szőlő
Kategória:Agrár- és élelmiszergazdaság
Beküldés dátuma:
  • 2015. 12. 22.
Értéktárba rögzítve:
  • 2015. 12. 21.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Frank Róza
Fellelhetőség helye:
  • Szentgotthárd, Őrség
Értéktár megnevezése:
  • települési
  • tájegységi (javaslat)
  • megyei (javaslat)

Augusztus végétől október végéig Szentgotthárd utcáin sétálva szőlőillatot érzünk majd’ minden ház udvarából, kertjéből. Bepillantva lugasokat, kordonokat láthatunk, amelyeken futó szőlő hatalmas levelei közül, óriási kék fürtöket pillanthatunk meg. Ez a kurmin vagy kormin, amelyet szívesen fogyasztunk, belőle szörpöt, lekvárt, pálinkát készítünk.


Az Európában a XIX-XX. század fordulóján pusztított filoxera járvány után  számos direkt termő és a betegségeknek ellenálló szőlőfajtát telepítettek Észak-Amerikából. Ezek közé tartozik a Concord, népi nevén kurmin vagy kormin. Fürtje laza, hosszú, a szemek éretten kékek, hamvasak. A szőlőszem héja vastag, a húsa egybeálló. Magjai általában nagyok, de létezik magtalan változata is. Jellegzetes illata van.

A filoxéra, (szőlőtetű, a levéltetvek közé tartozó, a szőlő gyökerein élősködő rovar) az l860-as években, Amerikából érkezve jelent meg Európában, óriási pusztítást okozva a szőlőterületekben. Korzikán, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Németországban, majd Ausztriában is jelentkezett. Magyarországi megjelenéséről 1874-ben, a Földművelési Ipari és Kereskedelmi miniszter országos felhívásából szereztek tudomást a szőlőtermelők. A fertőzés lokalizálására hozott szigorú intézkedések sajnos nem hoztak eredményt, így a fertőzött szőlővesszőkkel igen gyorsan elterjedt az egész ország területén.

Az 1896-os felmérések a Vallás és Közoktatási Minisztérium által szorgalmazott kérdőívezések alapján készültek. Eszerint a legtöbb magyar borvidéken 40-60%-os veszteséget is elkönyvelhettek – Európa többi szőlőtermelő területéhez hasonlóan.

A védekezés legjobb módszerének nemzetközi tapasztalatok alapján a szénkénegezést tartották, de például a szőlőültetvények elárasztásával is próbáltak védekezni. A modern szőlészeti szaporító eljárások elterjedése, a fertőzésmentes „anyatelepek” létrehozása és a megfelelő, rendszeres trágyázás is segítette a védekezést.

A közvetlen védekezés mellett megindult a fertőzésnek ellenálló, direkttermő szőlőfajták telepítése is. A jó tapasztalatok hatására folyamatosan elapadt az amerikai fajtákkal szembeni kezdeti bizalmatlanság. Magyarországon többek között a Noah, Elvira, Othelló, Izabella, Herbemon, Jacquez, Clinton, Canada, York Madeira és Concord fajtákat telepítették.

A direkttermők a hagyományos eurázsiai borszőlőkhöz (Vitis vinifera) képest egyszerűbben, oltás nélkül, közvetlenül vesszőről szaporíthatók. Az ilyen szőlőkből készült borok minősége nem a legjobb. Színük, illatuk különleges, már kis mennyiségben is felismerhető, ha más borhoz keverik őket. A borászok a direkttermő ízt rókaíznek, poloskaíznek, esetleg labruszkaíznek nevezik. Gyümölcsként, szőlőléként, lekvárként fogyasztva azonban a direkttermők igazán finomnak mondhatók.

Az érvényes Bortörvény – 1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról – rendelkezése szerint a direkttermő szőlőből készült bort forgalomba hozni tilos, és ilyen szőlőt telepíteni sem szabad. Ennek oka az, hogy az amerikai szőlőfajták több pektint tartalmaznak, mint európai társaik. A pektin bomlásakor (a must forrásakor) metilalkohol keletkezik. Így a borban az egészségre veszélyes metilalkohol is nagyobb mennyiségben fordul elő.

Magyarországon több törvény is korlátozta és korlátozza a direkttermő szőlők termesztését. A direkttermő fajtákból készült borok piaci megjelenése után nyilvánvaló lett, hogy részesedésük a borpiacból – különösen az Alföldön – aránytalanul nagy. Ezért már 1935‑ben gondolkodtak az ültetvények kivágásáról, illetve a szőlők átoltásáról, nemesítéséről.

A kurmin ma csak házikertben, illetve a meglévő, legfeljebb 1000 m2 területű ültetvényben termeszthető fajta. Az ennél nagyobb ültetvények tőkéit a 2000. év végéig ki kellett vágni.

A kurmint házikertben rendszerint kordonosan nevelik, vagy a házak mellett lugasokat alakítanak ki belőle.

A kurmin (Concord) az alapja Dél-Burgenlandban népszerű helyi italkülönlegességnek is, az Uhudler-nek. Ez az ital Ausztriában is csak szigorú, törvény által szabályozott keretek között forgalmazható, továbbá a vendéglátásban és a kereskedelemben nem nevezhető minőségi bornak.

Indoklás

A kurmin (Concord) direkttermő szőlőfajta, amely Szentgotthárd és környéke lakosságának egyik kedvelt gyümölcse. Frissen és tartósítva egyaránt szívesen fogyasztják.




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.