Pável Ágoston öröksége
Kategória:Kulturális örökség
Beküldés dátuma:
  • 2020. április 28.
Értéktárba rögzítve:
  • 2020. április 30.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Molnár Piroska
Értéktár megnevezése:
  • települési

Dr. Pável Ágoston (1886-1946) néprajzkutató élete végéig magyarországi szlovén maradt. Középiskolai tanulmányait a szentgotthárdi gimnáziumban kezdte, itt tanult meg magyarul is. Gyűjtőmunkája során városunkból járta az Őrség és a Vendvidék falvait. Munkássága ezer szállal kötődik múzeumunk kiállításaihoz.


Az 1886. augusztus 28-án Vashidegkúton (ma Cankova) született Pável Ágoston ezer szállal kötődik Szentgotthárdhoz. Az egykori Vas vármegye területén élő család taníttatta gyermekeit. Az ifjú Ágoston elemi iskoláit Cankován végezte, gimnáziumba Szentgotthárdra került. Itt tanult meg magyarul is. Majd Szombathelyen érettségizett és Budapesten szerzett tanári diplomát. A tudós Pável Ágoston élete végéig magyarországi szlovén maradt. 

Élete

Pável Ágoston vend (szlovén) családban született, a vend volt az anyanyelve. Származását később sem tagadta meg, büszkén vállalta kettős identitását. Szentgotthárdon végezte a gimnáziumban első négy osztályát. Kosztos diákként élt a városban, érettségi vizsgát azonban már a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban tett. 1911-ben szerzett magyar-latin szakos tanári diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 

A fiatal tanár a Szentgotthárdra kinevezett főszolgabíró lányát, Benkő Irént vette feleségül 1914-ben, s a szentgotthárdi barokk templomban fogadtak egymásnak örök hűséget. 

Fiatalon, 1946. január 2-án hunyt el. A szombathelyi Szent Kvirin templomban nyugszik. Emlékét Vashidegkúton, Szentgotthárdon és Szombathelyen is őrzik. Szobra áll Felsőszölnökön, Szombathelyen kollégiumot, Szentgotthárdon múzeumot, lakótelepet neveztek el róla.

Tanári tevékenysége

Pável Ágoston Először Tordán, majd Dombóváron tanított, 1920-tól haláláig a szombathelyi Faludi Ferenc  Fiúgimnázium, illetve az Állami Leánygimnázium tanára volt. Magát mindig is tanárnak tartotta. A tudós tanár munkája során tanulók generációit oktatta a nyelvek, a népek irodalmi értékeinek megőrzésére, továbbadására. Tanítványai közül sokan elismert emberek lettek. Egyetemistaként Szent-Györgyi Albertet is korrepetálta. Kosztos diákként nála lakott az ifjú Weöres Sándor, korán meglátta a szertelen gyermekben a zsenit. A tanítást egész életében szívvel-lélekkel végezte.

Irodalmi és nyelvészeti munkássága

1913-ban doktori címet szerzett. Bölcsészdoktori diplomáját szülőfaluja szlovén nyelvjárása hangtanáról írta A vashidegkúti szlovén nyelvjárás hangtana címmel, majd 1942-ben a Vend nyelvtant (nyomtatásban csak 2013-ban jelent meg).

Pável Ágoston nyelvész, néprajzkutató, költő, könyvtár- és múzeumszervező tanári hivatása mellett a szombathelyi Kultúrpalotában (ma a Savaria Múzeum) megkezdte a városi könyvtár felújítását, rendszerezését, igazgatását. 

1924-től haláláig a szombathelyi múzeum könyvtárának őre volt. Tevékenysége alatt kategorizálták a könyveket, és folyamatosan bővült a gyűjtemény.

A szlovén népköltészet és irodalom jeles alakjait ismertette meg a magyar olvasókkal fordításaiban. Ezzel, valamint nyelvészeti munkásságával nyerte el a Szegedi Tudományegyetem magántanári kinevezését.

Önálló kötetként megjelent szépirodalmi alkotásai:

* Vak völgy ölén így zsolozsmázok (versek), (1933.)
* Felgyújtott erdő (versek), (1936.)
* Pável Ágoston válogatott műfordításai és versei, (1976.)

Néprajzi munkássága

Nyelvészeti és irodalmi munkássága mellett néprajzi anyagokat gyűjtött, elsősorban az Őrségben és a Vendvidéken. 1928 és 1946 között a Vasvármegyei múzeumot és annak néprajzi tárát vezette. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak.

1927-ben jelent meg a Nyílt tűzhelyű konyhák a hazai szlovénoknál, 1942-ben a Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben című munkája a Néprajzi Értesítőben, 1936-ban az Őrségi képek tanulmánya a Vasi Szemlében.

Tudományszervezői tevékenysége

1933-ban megalapította a Vasvármegyei Múzeumbarátok Egyesületét. A köré szerveződő agilis mag határozta el a Vasi Szemle című folyóirat alapítását. Pável Ágostonban megvolt a megfelelő vízió, kitartás és együttműködési készség a folyóirat működtetéséhez. Főszerkesztőként megteremtette a kiadás anyagi alapját előfizetések szervezésével. Mozgósította személyes, szakmai és baráti kapcsolatait, s megyén kívüli kutatókat is igyekezett megnyerni szerzőként. Pável Ágoston sokat tett azért, hogy a különböző világnézetű embereket közös nevezőre hozza.

Indoklás

6.    Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Pável Ágoston gotthárdi gimnazistaként tanult meg magyarul. S bár egész életében szlovénnak vallotta magát, elkötelezte magát a magyar irodalommal, néprajzzal. Egész életében Vas megye kulturális és tudományos fejlődéséért küzdött, fáradhatatlanul alkotott. Már gyerekként is kiválóságra törekedett, s felnőtt életében sem – szerteágazó tevékenysége mellett – elégedett meg a kiválónál szerényebb teljesítménnyel. Példaképül állhat a mai ifjúság előtt. 
Szentgotthárd méltón őrzi emlékét: lakótelepet és múzeumot neveztek el róla.

 

 




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.