Rábafüzesi Német Asszonykórus
Kategória:Kulturális örökség
Beküldés dátuma:
  • 2015. május 26.
Értéktárba rögzítve:
  • 2015. május 26.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Molnár Piroska
Értéktár megnevezése:
  • Települési értéktár
  • Megyei értéktár (javaslat)

Az 1976-ban alakult hagyományőrző együttes a sváb népdalkultúra és ezen belül kiemelten a környék „hienc” nyelvjárásának dalkincsét népszerűsíti, gyűjti, dolgozza fel, jegyzi le és próbálja az utókornak átörökíteni, megmenteni.


Kik a hiencek?

A magyarországi németek (Ungarndeutsche) a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján számuk mintegy 132,000 főre tehető. Az egész Kárpát-medencében elterjedt a „sváb” általánosító megnevezésük. E nemzetiségen belül a hiencek az egyik sajátos hagyományokkal rendelkező csoport.

Miért is van Magyarországon német nemzetiség?

A török hódoltság felszámolása után fokozódott a munkaerő-szükséglet. Ezért a XVIII. században három szakaszban telepítették a németeket Magyarországra - főleg közép- és délnémet területről.

Az első szakasz (1689-1740) elsősorban a földesúri magánbetelepítések időszaka: ekkor a Dunántúl és az Északi Középhegység peremvidéke megyéiben, valamint Szatmár megyében keletkezett sváb településtömb.
Mária Terézia (1740-1780) uralkodása idején az ún. teréziánus telepesek már szinte kizárólagosan a déli határvidéken állapodtak meg.
A harmadik szakaszt II. József 1782. évi pátense vezette be, amikor a kamarabirtokokon kívül kisebb számban máshová is, Így Pest, Esztergom, Vas, Tolna és Somogy megyébe települtek németek.
A magyarországi németek nyelvjárásai ún. keverék nyelvjárások, mostani formájukat már magyar földön nyerték el. A német telepesek – és ezáltal nyelvjárásaik – általános elnevezése:

  • Heidebauerek: a Mosoni síkságon,
  • Poncichterek, ill. heáncok vagy hiencek: a Nyugat-Dunántúlon,
  • Stiffolderek: Baranyában,
  • Cipszerek: Szepesben (ma Románia területén),
  • Szászok: Erdélyben

Hienceknek nevezik tehát Vas, Sopron és Moson megyék azon német ajkú lakosságát, a melynek nyelve, sajátságainál fogva külön dialektikust képez az összes német nyelvjárások között. A népcsoport maga is - szokásaira és gondolkozásmódjára nézve - eltér a hazánkban és az azon kívül élő többi német népcsoportoktól. Vas megye területén, a kőszegi, felsőőri, körmendi, németújvári és a szentgotthárdi járásban élnek kis számban.
A hiencek pontos eredetéről nincsenek megbízható adatok. Bár őseik között valószínűleg vannak bajor és frank telepesek, akiket Nagy Károly költöztetett az általa meghódított avar területre (a mai Magyarország dunántúli részére), nagy részük II. József idején költözött ide.

A hienc (heánc) név eredetével kapcsolatban több feltevés létezik. Az egyik szerint a hienc elnevezés Henriktől (1228-1274) Kőszeg városának megalapítójától, származik, akinek alattvalói magukat hiencek-nek vagy heáncok-nak, azaz Henrik népének nevezték. (A Heinrich név rövidített alakja Heinz, Hinz). A népetimológia szerinti másik magyarázata szerint a szó a német jetz szó hietz, hienz nyelvjárási változatából ered.

Érdekes, hogy a heáncok vagy hiencek az egyes falvak lakói között is különbséget tesznek, a Rába-Lapincs közben élőket pummhienceknek nevezik egy anekdota alapján, amely szerint az egyik főúr látogatásakor kicsit előbb sütötték el üdvözlésére a mozsárágyúkat, mint kellettvolna.

A hiencek nyelve - bár rokonságban van a bajor nyelvjárással, de ettől annyira különbözik, hogy külön dialektusnak tekinthető. Nyelvjárásuk nem egységes, és községenként eltéréseket mutat. A hienc nyelv legjellemzőbb sajátságai:

  • A magánhangzókat megnyújtja, sőt diftongussá (kettős hangzóvá) változtatja, pl.: A guet's Woat, find a guat's Oat (Ein guter Wort, findet ein gutes Ort).
  • Az u helyett ui kettős hangzót használ, pl: Guid'n Muoring Muida (Guten Morgen Mutter).
  • Jellemző az es semleges névmás különös alakja a si, melyet különösen személytelen ígék mellett használ, pl: si regnet (es regnet)

A svábok minden generációja törekszik a hagyományok megőrzésére, ápolására. Jó példa erre a falukban működő gyermek-, ifjúsági-, és felnőtt tánccsoportok, valamint hagyományőrző asszony-és férfikórusok.

A Rábafüzesi Német Asszonykórus jelenleg 12 tagból áll, életkoruk 33 és 93 között van. Még mindig aktívan énekelnek hazai és külföldi rendezvényeken. Az énekkar vezetője és szervezője Unger Magdolna, művészeti vezető Unger Edit. A hosszú működés során nagy ismertségre tettek szert, és örvendetes megbecsülésben volt részük.

Az első próba 1976 őszén volt, 8 helyi lakossal kezdődött az éneklés, gitárkísérettel.

Alapító tagok: Unger Magdolna, Jost Nándor, Paukovits Ferencné, Nagy Vincéné, Kósik Ferencné, Tóth Ede, Kovács Ferencné, Gaál Jánosné, Radányi Gyula gitárkísérő

Az első fellépés Felsőszölnökön volt 1977 tavaszán. Fekete szoknya, fehér blúz – ilyen öltözékben léptek fel a rendezvényen. Egy évvel később saját költségre egyen-öltözéket készítettek maguknak a tagok. Ebben az évben fiatal tagokkal bővült az együttes. Unger Edit 1979-es belépésével indult el az igazi kórusélet, azóta is az ő igényes harmonika-kísérete adja meg a dalolás bázisát, örömét és nívóját.

Helyi, környékbeli, majd megyei rendezvényekre kapnak meghívást. A repertoár egyre bővül, gazdagodik, így még igényesebben tudták megszólaltatni a szép népdalokat, így egyre több meghívás is érkezik. A „szomszédolás” 1987-től indult: meghívást kaptak Heiligenkreuzba, Loipersdorfba, Bécsbe. Időközben 2 rönöki taggal, később 2 jakabházi taggal bővült a létszám. Innetől sok-sok fellépés várt az együttesre: Budapest, Bonyhád, Herend, Szombathely, Pán-Európai Találkozó Oberwart, Szlovénia, Európa-nap Feldbach, adventi éneklések, a Szent Imre templomnál a kitelepített németek találkozóján. 2009-ben meghívást kapott az énekkar Németországba, a Neckar-Odenwald tartományba. Idén ismét meghívták az énekkart Walldürnbe. A magyarországi németek országos gálájára is meghívást nyertek. Természetesen a legtöbb helyi rendezvényen is fellépnek.

Ez a kis lelkes énekegyüttes a hosszú évtizedek alatt önzetlen módon, jókedvvel, lelkesedéssel, hittel és odaadással teszi a dolgát.

Két CD-t adtak ki:

  • 2000-ben „Hianzische Lieder” címmel 23 népdal
  • 2005-ben „Weihnachtslieder” címmel karácsonyi dalok

A kórus 1996-ban „Szentgotthárd Városáért” kitüntetésben részesült, több kórustag szintén kitüntetéssel büszkélkedhet. 2014-ben elnyerte a kórus a Zöld Szentgotthárd címet.

2015-ben a Vas Megyei Értékdíjat kaptak kimagasló hagyományőrző, értékfeltáró, értékmentő és népszerűsítő tevékenységükért.

A kórus jelenlegi tagjai: Unger Magdolna, Unger Edit, Nagy Vincéné, Mulczet Ferencné, Horváth Mária, Unger Bernadett, Mohácsiné Cseri Viktória, Herczegné Cseri Júlia, Cseri Lászlóné, Péderi Ferencné, Somogyi Miklósné, Mikos Mária

Indoklás

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Rábafüzes 1983 óta Szentgotthárd városrésze. A település lakói hagyományosan németajkúak, a németnek sajátos hienc nyelvjárását beszélik. Az énekkar ennek a nyelvjárásnak dalait adja elő, és ezáltal ápolja a nemzetiségi hagyományokat, és ugyanakkor Rábafüzes hírnevét is öregbíti.




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.