Magtártemplom - Színház
Kategória:Épített környezet
Beküldés dátuma:
  • 2015. május 18.
Értéktárba rögzítve:
  • 2015. május 18.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Frank Róza
Értéktár megnevezése:
  • Települési
  • megyei (javaslat)

A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. A Szentgotthárdon állt ciszter templomot 1184-ben, majd ennek alapjaira 1676-1677-ben építették. A XVIII. század végétől magtárként hasznosították: innen származik a neve is.


III. Béla 1183-ban Szentgotthárdon ciszterci kolostort alapított. 1184-ben P. apát és 12 szerzetes érkezett Trois de Fontaines-ből, akik elkezdték a templom, a kolostor és a gazdasági épületek építését. Háromhajós, román stílusú templom épült. Ezt 1526 után Serédy Gáspár apát kezdte honvédelmi célokra várrá átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok foglalták el a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.

A háborús pusztítások után Széchényi György kalocsai, majd esztergomi érsek 1676-ban - az 1184-es templom egyes részeit felhasználva - újjáépítette a harcokban erősen megrongálódott templomot. Ez 1677 és 1740 között működött.

A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott. A stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.

A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll.

II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és annak az északi mellékfolyosójában kialakított kápolnába helyezték.

Szentgotthárd alapításának 800-adik évfordulójára a Magtártemplomot színházzá alakították. Ennek az épületnek a déli fala ma is megegyezik az eredeti 1184-es templom falával. Műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka.

 

Indoklás

Szentgotthárd 831 éves templomának részeit hordja magában. Ma jelentős műemléki és kulturális helyszín.




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.