Arany Korona Vendégfogadó
Kategória:Épített környezet
Turizmus és vendéglátás
Beküldés dátuma:
  • 2020. 03. 05.
Értéktárba rögzítve:
  • 2020. 03. 12.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Horváth Zsuzsanna
Fellelhetőség helye:
  • Szentgotthárd, Kossuth Lajos u. 1.
Értéktár megnevezése:
  • települési

A "Koronánál" kifejezés Szentgotthárd egyik leggyakoribb találkozási pontját jelöli évszázada. A ma üzleteknek helyet adó hajdani Arany Korona, majd Korona szálló és étterem a város  legrégibb vendégfogadója volt. Termei sokáig a társasági élet helyszíneként szolgálták a település lakóit és szobái  szállást biztosítottak az utazóknak.


A város legforgalmasabb pontján, a Széll Kálmán tér és Kossuth Lajos utca sarkán már 1786-ban is állt az Arany Korona vendégfogadó. Tulajdonosa az apátság volt, de bérlőknek adta ki működtetésre. 1858-ban emeletráépítéssel bővült Andreas Linhard tervei alapján. Udvarába, mint ma is, a térről és az utcából is be lehetett térni szekerekkel a kapuszíneken át. Megállóhelyül szolgált a kereskedők és iparosok számára: Az udvarában lehetett ellátni és pihentetni a lovakat, amíg a gazda pihent vagy étkezett az étteremben.

1904-ben a Rába-Lapincsvölgyi Takarékpénztár Részvénytársaság tulajdona volt. Ekkor a bérletre meghirdetett szálló a következő helyiségekből állt: két étterem, egy polgári szoba, egy vendégszoba, egy nagyterem, tíz szállószoba, négy szoba a bérlő részére, három szoba a személyzet részére, egy főző- és egy mosókonyha, mészárszék, két kocsiszín, amerikai jégverem. Továbbá két pince, éléskamra, hatvan pár lóra méretezett három istálló, egy tágas kert és két udvar szolgálta a vendégeket. 1914-ben Berecz Teréz vezette az akkor 24 szobás, étteremmel és kávéházzal rendelkező hotelt. 1933-ban Rogán Károly volt a bérlő. Vakarcs Kálmán leírása szerint az 1930-as években 10 kiadó szobával várta a vendégeket, az üzemeltetője Keppel Rezső volt.

A Korona szállónak a XX. század második feléig jelentős szerepe volt a város politikai és kulturális életében. Színházi előadásokat, hangversenyeket, bálokat, kiállításokat, fogadásokat rendeztek a falai között. A Szentgotthárdi Magyar Közművelődési Egyesület a Korona vendéglő nagytermében vetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadás-sorozatokat, irodalmi esteket is szervezett. 1945 után is szállodaként és étteremként működött, különböző rendezvényeknek biztosított helyet. 1956 novemberében az épület mellett őrködött egy szovjet tank. A szovjet katonák véletlenül – fegyvertisztítás közben – belőttek az épület konyhájába, de szerencsére senki sem sérült meg. Az 1960-as évek végén a ház mindkét szintjét az ÁFÉSZ ruházati és élelmiszer áruházzá alakította át, kulturális szerepét a Művelődési Ház vette át. Ma üzletek foglalják el a volt Korona szálló teljes épületet, udvara parkolóként szolgál.

Indoklás

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az épület a település fő tengelyében helyezkedik el, városképi szempontból meghatározó szerepe van. A XVIII. században épített földszintes vendégfogadó az átalakítása után a népszerű Korona szállók sorába illeszkedve nemcsak szállást biztosított a vendégeknek, hanem közösségi térként is funkcionált.

 




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.