Szent Péter-Szent Pál kápolna, Máriaújfalu
Kategória:Épített környezet
Kulturális örökség
Beküldés dátuma:
  • 2019. 12. 19.
Értéktárba rögzítve:
  • 2019. 12. 22.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Talabér Lászlóné
Fellelhetőség helye:
  • Szentgotthárd, Máriaújfalui u. 48.
Értéktár megnevezése:
  • települési

1899-ban halt meg özvegy Kalamár Mária kisfaludi lakos, aki 400 forintot adományozott Kisfalud községnek, hogy templomot építsenek. 1934-ben egyesült Kisfalud és Talapatka; az új település neve Máriaújfalu lett.


Máriaújfalu néven 1934 óta létezik a település, ekkor egyesült Talapatka és Rábakisfalud. (Érdekesség: a öregektől hallottuk, hogy ebben az időszakban nagy viták voltak a két falu között az eljövendő település elnevezése miatt. Értelemszerűen mindkettő a saját nevét akarta tovább vinni. Végül salamoni döntés született, és Máriaújfalu lett a új falu neve.)

A kápolna építése 1899-ben kezdődött a Kisfalud központjában. A kis település 1907-től lett Rábakisfalud a postai forgalom megkönnyítése végett. Kisfalud első említése 1277-ből származik villa Kysfalud néven,egy birtok eladási iratban szerepelt így. Máriaújfalut 1983-ban Szentgotthárdhoz csatolták. A nagyközség ekkor lett város.

1899-ban halt meg özvegy Kalamár Mária kisfaludi lakos, aki 400 forintot adományozott a település kicsi templomának építéséhez. Ez a nemes tett indította el a munkát, mely hét éven át folyt saját erőből. Amikor a közösség egy kis összeget össze tudott adni és a mezőgazdasági munkák is engedték, akkor folyt a kápolna építése.
Az 1899-1907 közt felépült kápolnát Szent Péter és Szent Pál apostolokról nevezték el. Téglából épül, tégla alapra épült. Védőszentjei fa szobrai mellett Szent József, Szent Imre, Jézus Szentségi Szíve és Szűz Mária Szeplőtelen Szíve szobrok találhatók a kápolnában, melyet 40 fő befogadására terveztek. Egyhajós, pici szentéllyel, benne tabernákulum. Nincs gyóntatószéke. Fa oltárát 2004-ben restauráltatta az egyházközösség.

Első harangját a világháborúkor elvitték. Jelenlegi felirata:
"A világháboruban elrelikvált harang helyett öntette Rábakisfalud község Jézus szívének dícséretére 1922. Öntötték Seltenhofer Frigyes Fiai Harangöntő gyárban Sopronban”.

Rábakisfalud, majd 1934-től Máriaújfalu búcsúját június végén, Péter és Pál napkor tartják.

Különleges esemény teszi egyedivé ezt a kis templomot. 1957. december 14-én, pénteken este itt tartotta utolsó szentmiséjét Brenner János rábakethelyi káplán, akit másnap a közelben meggyilkoltak. (Brenner János boldoggá avatása 2018. május 1-jén Szombathelyen megtörtént. A kápolna belsejében és külső falában is márványtábla mutatja ezen eseményeket.)

A kápolna fenntartója és használója az Egyházközösség, tulajdonosa 1983-ig a falu volt, jelenleg pedig a Szentgotthárd város Önkormányzata.

Indoklás az Értéktárba való felvétel mellett

A Máriaújfalu városrészben található, 1907-ben felszentelt Szent Péter és Pál kápolna méltán hirdeti egy kicsi, de annál összetartóbb közösség munkáját, tenni akarását. Értékét is ez a szellemiség adja, ezért ott a helye településeink értékei között.




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.