Ciszterek kolostora és Nagyboldogasszony templom
Kategória:Épített környezet
Kulturális örökség
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Honismereti Klub
Fellelhetőség helye:
  • Szentgotthárd, Széll Kálmán tér
Értéktár megnevezése:
  • települési
  • Vas Megyei Értéktár

A ciszterek kolostora és a Nagyboldogasszony Plébániatemplom egyaránt a késő barokk letisztult formájában épült. Építészetileg, berendezéseiben, díszítéseiben egységet alkot. Harangjainak hangját ide kattintva hallhatja.


1734-ben III. Károly megadta az engedélyt Robert Leebnek heiligenkreuzi apátnak a szentgotthárdi apátság feltámasztására.

Az első szerzetesek lakható helyet még alig találtak. A szerzetesek a Nagyfalva feletti Schlösslbergen található nyári lakban húzták meg magukat.

A ma is álló barokk épületegyüttest Franz Pilgram tervei alapján, Robert Leeb heiligenkreuzi apát kezdeményezésére, 1740-ben kezdték építeni. 1740 és 1746 között felépült a barokk kolostor, amelyben műhelyek dolgoztak. A barokk templom alapkövét 1748-ban rakták le. Az eredeti tervek kétszárnyas kolostort céloztak létesíteni A munkálatok teljes befejezésére már nem volt elegendő pénz, ezért csak egy szárny készült el.

A szentgotthárdi csata századik évfordulóján, 1764-ben Fritz Alberik apát megáldotta templomot, hogy azt a rendeltetésének megfelelően használhassák a végleges elkészüléséig. 1779-ben Szily János szombathelyi püspök felszentelte a templomot. Teljes befejezésére 1791-ben került sor.

Az egyhajós, két boltszakaszos, tízoltáros templom hossza 50,3 méter, szélessége 17,5 méter, magassága 26 méter, a torony magassága 60,5 méter, ami Szentgotthárd sziluettjét már messziről meghatározza.

A díszes homlokzaton látható a heiligenkreuzi és a szentgotthárdi apátság címere. A templom festését Gusner Mátyás ciszterci fráter végezte. Két nagyméretű mennyezeti freskót (Szentgotthárdi csata és A Bárány győzelme) az akkor híres bécsi akadémia festője, Dorfmeister és fia készítette. A Kerszt győzelme c. mennyezeti freskó Gusner Mátyás műve. A templombelső berendezései közül kiemelkedik a barokk stílusú aranyozott szószék, a faragott orgona, valamint a templom pácolt tölgy készült, fekete intarziás, faragott padjai, melyek Schrezenmayr Gáspár ciszterci fráter 40 évi munkájának eredményei. Említésre méltók még a templom és kolostor ajtajának kilincsei, záróreteszei, hevederjei, sarokvasai, csillárjai. Alkotójuk nevét nem ismerjük.

Az apát fogadószobáját Dorfmeister István 10 db pannója díszítette. (Ezek jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria kincsei, Szentgotthárdon digitális másolataik láthatók.) A könyvtárban levő Gusner festmények és az intarziás Schrezenmayer bútorok tatarozás után lesznek látogathatók. A kolostorban jelenleg a Városi Önkormányzatnak és a Szentgotthárdi Járási Hivatalnak az helyiségei találhatók.

Az apátság kertészetének, a „felsőmajornak”egyik központja az ún. Narancsos Ház volt. Az állattenyésztő alsómajor egyik megmaradt istállója két részből álló istállóépület, amely a 18. sz. végén épült, a 19. sz. elején bővítették. Jelenleg a felszámolás alatt álló Kaszagyár területén található.

Indoklás

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A ciszterek kolostora és a Nagyboldogasszony Plébániatemplom egyaránt a késő barokk letisztult formájában épült. Építészetileg, berendezéseiben, díszítéseiben egységet alkot.




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.