Brenner János emlékezete
Kategória:Kulturális örökség
Beküldés dátuma:
  • 2016.01.07.
Értéktárba rögzítve:
  • 2016.02.14.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Frank Róza
Értéktár megnevezése:
  • települési
  • Vas Megyei Értéktár
  • országos (javaslat)

Brenner János (1931-1957) rábakethelyi káplán, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja. Emlékezete évtizedeket, politikai rendszereket és földrajzi határokat átívelő lelki mozgalom.


Élete

Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen, mélyen vallásos családban, ahol mindhárom fiúból pap lett. Iskoláit a Püspöki Elemi Iskolában kezdte, a ciszterek pécsi gimnáziumában, majd a szombathelyi premontrei gimnáziumban folytatta. Az iskolák államosítása után Zircen érettségizett, és Anasztáz néven felvették a novíciusok közé (a görög eredetű férfinév; jelentése: feltámadott).

A szerzetesrendek feloszlatása után egy évig a budapesti Hittudományi Akadémia civil hallgatója volt, majd a szombathelyi egyházmegye papnövendékeként a szombathelyi szemináriumban, ennek bezárása után Győrben folytatta teológiai tanulmányait. 1955. június 19-én szentelték pappá. Az újmisés papot Kovács Sándor püspök Rábakethelyre (akkor Szentgotthárd II. kerülete) küldte káplánnak, ahol buzgó lelkipásztori tevékenységet fejtett ki. Sokat foglalkozott a fiatalokkal, játszott és sportolt is velük. Nagy hatással volt az idősebb hívekre is lelkesedésével, erős hitével, kiállásával. Mindez kiváltotta az egyházüldöző hatalom rosszallását, ami az 1956-os forradalmat követő megtorlások közepette csak fokozódott. János atya tisztában volt azzal, hogy a papi hivatás gyakorlása ebben az időben különösen emberpróbáló feladat. Egy őszi este, amikor kismotorral hazafelé tartott Farkasfáról, az erdőből ismeretlen személyek fahasábokat hajigáltak eléje, de ő ügyes manőverezéssel kikerülte őket

Halála

Brenner Jánost 1957. december 15-én, szombat éjjel sürgős betegellátás ürügyén kihívtak a plébániáról. A templomban nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, melyben az Oltáriszentséget vitte, és kísérőjével a dombtetőn keresztül vezető gyalogúton elindult Zsida község felé (akkor Szentgotthárd III. kerülete). A két falu között megtámadták és kegyetlen brutalitással 32 késszúrást ejtettek rajta. Testét másnap fedezték fel a közelben lakók. Az Oltáriszentséget bal kezével halálában is védelmezte.

December 18-án a szombathelyi Szent Kvirin szalézi templom családi kriptájában helyezték örök nyugalomra. Sírján újmisés jelmondata olvasható: „Az Isten-szeretőknek minden javukra válik!” A hatóságok a temetésre összegyűlt híveket haza akarták küldeni, a szertartást csak a kihirdetett időpont után engedélyezték.

Mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, mi történt az 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen. Csak mozaikdarabokból - a gyanúsítottak, elítéltek vallomásából, valamint néhány szemtanú visszaemlékezéséből és a nyomokból vontak le Brenner János emlékének ápolói további következtetéseket a kezdetektől fogva.  Az ügyet a társadalmi nyomás miatt a hatóságoknak végig kellett vinniük.  A nyomozás során több gyanúsított volt, végül egy személyt a járási és megyei bíróság halálra ítélt, majd a Legfelsőbb Bíróság felmentette őt. Később azt a fiút ítélték el, aki Brenner Jánost kihívta a plébániáról, ő leülte büntetését. Az emberek által sokat emlegetett "valódi igazság"-ról ennél több hivatalosan nem derült ki. Amennyiben ezzel a gyilkossággal mégiscsak lett volna egyéb cél is, akkor ez elsősorban a vallásos emberek megfélemlítése lehetett volna és ebben az esetben igaz lehetett volna az az állítás, hogy  - ehhez olyan papot "kellett találni", aki népszerű volt nemcsak a fiatalok, hanem valamennyi hívő ember körében. Ezért lett kiváló "célszemély" Brenner János.

A nyomozás végén valaki megjegyezte: "Lefolytatták Brenner János szentté avatási perét!" Mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az Isten ügyét hűségesen szolgáló, tiszta lelkű, becsületes pap élete szolgálat, halála gyalázat volt.

Furcsa módon a tett elkövetőit az a Bibliában is olvasható mondat vezethette, hogy „Megverem a pásztort, és szétszélednek a nyáj juhai” (Mt. 26. 33-35), ami ebben az esetben sikertelen törekvés volt. A rábakethelyi hívő közösséget nem sikerült szétkergetni, közöttük Brenner János emléke mindig élt, ő maga és a felderítetlen gyilkosság állandó beszédtéma volt közöttük. Brenner János emlékezete Rábakethelyen meggyilkolásának másnapján kezdődött és ez töretlenül megvan még napjainkban is. A hívó emberek őrizték emlékét és a relikviákat. Szellemi és lelki közösség lettek, melynek jelképes vezetője mindig is Brenner János maradt. A rendszerváltás előtt az emlékezetnek nem sok tárgyiasult formája jött létre.

A Győri szemináriumban a kispapok, elöljáróik és a püspökök részvételével tartottak emlékülést, illetve a folyosón elhelyezték Brenner János felnagyított fotóját – amit aztán az Állami Egyházügyi Hivatal illetékesei levetettek onnan és a rendszerváltásig vissza sem kerülhetett. Brenner János emlékére emlékszobát szerettek volna berendezni a halálát követően -erre püspöki engedélyt kaptak ugyan, de végül nem valósult meg.

Emlékét városunkban, a megyében és az országban is számos módon és helyen őrizzük:

  • Kozma Ferenc rábakethelyi plébános Brenner János emlékére egy Piéta szobrot faragtatott amit az eredetileg tervezett helyre, a plébániához tartozó magyarlaki templomban nem engedtek elhelyezni. Ezért azt mint síremléket állíttatta fel a rábakethelyi temetőben, a templom északi fala mellett, ahol halottak napján illetve halálának évfordulóján mécseseket gyújtottak.
  • Zsidán, a gyilkosság helyszínén minden évben a gyilkosság évfordulójának reggelén ismeretlen személy(ek) mécsest helyeznek el.
  • 1981-ben, Születésének 50. évfordulóján a szombathelyi Szent Erzsébet templom gyóntatókápolnájában őt ábrázoló üvegablakot helyeztek el.
  • A rendszerváltozás utáni első hivatalos megemlékezés 1992. december 13-án volt, amikor a vértanúságának helyszínétől néhány méterre, a zsidai iskolakápolna előtt, egy emlékkeresztet állítottak.
  • 1993-ban létrejött a „Brenner János Emlékhely Alapítvány”, amelynek célja, hogy a vértanú pap emlékét méltó módon megőrizzék.
  • Jó Pásztor kápolna – Az Alapítvány kezdeményezésére emlékkápolnát építettek azon a helyen, ahol Brenner János utolsó útja haladt. A kápolna alapkő-letétele 1995. december 9-én volt, a kész épületet 1996. augusztus 25-én szentelte fel Konkoly István megyés püspök. A vértanúság 40. évfordulóján (1997-ben) a kápolna új haranggal gazdagodott, amelynek oldalára jelmondatát írták. A kápolnát sokan keresik fel hívek és érdeklődők egyaránt. Előre történő bejelentkezés után szakszerű idegenvezetésben részesülhetnek az ide zarándoklók. Emlékét őrzik az egyházmegyében.
  • 2000-ben Kovács L. Mihály dokumentumfilmet készített a „Pogányok ideje : Egy papgyilkosság anatómiája” címmel
  • 2004 óta a szentgotthárdi templomokban minden szentmise után elimádkozzák az Imát Brenner János boldoggá avatásáért
  • december 16-án Veres András szombathelyi püspök Brenner János-emlékévet nyitott meg a szombathelyi székesegyházban. Az ünnepségre Kislégi Nagy Ádám festette meg Brenner János portréját.
  • 2007 óta a Keresztény Megmozdulásokért Egyesület Szentgotthárd minden évben gyalogosan zarándokol el Szentgotthárdról Mariazellbe, minden zarándoklatot Brenner János boldoggá avatásáért felajánlva
  • december 16-án, halálának 50. évfordulóján szobrot emeltek egykori középiskolájában, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázumában, Pécsett.
  • 2007-ben mutatták be Iváncsits Tamás Brenner Jánosról szóló, ”A jó pásztor” című zenés drámáját Szentgotthárdon. A darab sikerétől felbátorítva Lauer Ferenc rendező a következő évben elkészítette a filmváltozatot A DVD-film szerzői kiadásban jelent meg, a Brenner János Emlékhely Alapítvány, a Bólyi Római Katolikus Egyházközség és Bóly önkormányzatának kulturális bizottsága és magánszemélyek támogatásával.
  • szeptember 1-jétől Brenner János nevét viseli a Szombathelyi Egyházmegye fenntartásában lévő, szombathelyi székhelyű óvoda, általános iskola és kollégium közös igazgatású többcélú intézmény. Az új intézmény neve: Brenner János Óvoda, Általános Iskola és Kollégium.
  • 2009-ben jelent meg költőnek a Barankovics István Alapítvány ösztöndíját elnyert regény: Nagy Gábor „Ki a konkolyt vetette”, mely egy a Kádár-rendszerben elkövetett nyugat-magyarországi falu káplánjának brutális gyilkosságát rekonstruálja.
  • augusztus 22-én avatták Brenner János emlékművét Horvátnádalján.
  • augusztus 23-án avatták Brenner János emlékművét Körmenden.
  • 2010 decembere óta éjszakai zarándoklat indul Brenner János emlékére Advent 3. vasárnapjára virradó éjszaka a pap utolsó útján Kethely és Zsida között.
  • 2017. április 5-én Brenner János egész alakos szobrát, Koller László és Veres Gábor alkotását avatták a szombathelyi Brenner János iskola udvarán.

Brenner János boldoggá avatási eljárása 1999-ben kezdődött meg, és az eljárás első, egyházmegyei vizsgálati szakasza 2008. július 31-én ért véget. Ezalatt a bizottság tanúkat hallgatott ki és Brenner még megtalálható írásait is megvizsgálták. Az eljárás a továbbiakban Rómában folytatódik.

2018. május 1-én boldoggá avatták Brenner Jánost. Ferenc pápa 2017. november 8-i döntése alapján véget ért a Szentgotthárdon 1957. december 15-én vértanúságot szenvedett Brenner János káplán boldoggá avatásának hosszú eljárása. Szombathelyen 20 ezer hívő előtt tartották a felemelő boldoggá avatási szertartást. Délután 18 órai kezdettel Szentgotthárdon járhatta végig a Brenner János utolsó útján a rábakethelyi templom - Zsida határában álló Brenner kápolna – és Zsidán a gyilkosság helyszínére emlékeztető kereszt között kialakított zarándokutat az ország-, sőt Közép Európa több országából érkezett ezer főnél is több zarándok Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök vezetésével. Az időközben leszállt májusi este sötétjét az emlékkeresztnél lerakott több száz gyertya és mécses fénye ragyogta be jelezve, hogy végül a világosság mindig győz a sötétség felett.

Az ünnepség erre a linkre kattintva megnézhető.

 

Indoklás

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Brenner János emlékezete évtizedeket, politikai rendszereket és földrajzi határokat átívelő lelki mozgalom melynek különféle megnyilvánulásai vannak Magyarországon, a Szombathelyi egyházmegyében illetve Szentgotthárd városában.  Szellemi és lelki közösség magyar emberek között melynek legfontosabb célja az emlékezet, alapja a katolikus  keresztény hit és –gondolat, megnyilvánulási formája a legkülönbözőbb emberi közösségek kialakulása jószándékú, jóakaratú emberek összefogásával.

Összességében Brenner János emlékezete egy olyan érték, ami követendő és követhető példát ad minden magyar ember számára.




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.