Brenner János emlékezete
Kategória:Kulturális örökség
Beküldés dátuma:
  • 2016.01.07.
Értéktárba rögzítve:
  • 2016.02.14.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Frank Róza
Értéktár megnevezése:
  • települési
  • Vas Megyei Értéktár
  • országos (javaslat)

Brenner János (1931-1957) rábakethelyi káplán, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja. Emlékezete évtizedeket, politikai rendszereket és földrajzi határokat átívelő lelki mozgalom.


Élete

Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen, mélyen vallásos családban, ahol mindhárom fiúból pap lett. Iskoláit a Püspöki Elemi Iskolában kezdte, a ciszterek pécsi gimnáziumában, majd a szombathelyi premontrei gimnáziumban folytatta. Az iskolák államosítása után Zircen érettségizett, és Anasztáz néven felvették a novíciusok közé (a görög eredetű férfinév; jelentése: feltámadott).

A szerzetesrendek feloszlatása után egy évig a budapesti Hittudományi Akadémia civil hallgatója volt, majd a szombathelyi egyházmegye papnövendékeként a szombathelyi szemináriumban, ennek bezárása után Győrben folytatta teológiai tanulmányait. 1955. június 19-én szentelték pappá. Az újmisés papot Kovács Sándor püspök Rábakethelyre (akkor Szentgotthárd II. kerülete) küldte káplánnak, ahol buzgó lelkipásztori tevékenységet fejtett ki. Sokat foglalkozott a fiatalokkal, játszott és sportolt is velük. Nagy hatással volt az idősebb hívekre is lelkesedésével, erős hitével, kiállásával. Mindez kiváltotta az egyházüldöző hatalom rosszallását, ami az 1956-os forradalmat követő megtorlások közepette csak fokozódott. János atya tisztában volt azzal, hogy a papi hivatás gyakorlása ebben az időben különösen emberpróbáló feladat. Egy őszi este, amikor kismotorral hazafelé tartott Farkasfáról, az erdőből ismeretlen személyek fahasábokat hajigáltak eléje, de ő ügyes manőverezéssel kikerülte őket

Halála

Brenner Jánost 1957. december 15-én, szombat éjjel sürgős betegellátás ürügyén kihívtak a plébániáról. A templomban nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, melyben az Oltáriszentséget vitte, és kísérőjével a dombtetőn keresztül vezető gyalogúton elindult Zsida község felé (akkor Szentgotthárd III. kerülete). A két falu között megtámadták és kegyetlen brutalitással 32 késszúrást ejtettek rajta. Testét másnap fedezték fel a közelben lakók. Az Oltáriszentséget bal kezével halálában is védelmezte.

December 18-án a szombathelyi Szent Kvirin szalézi templom családi kriptájában helyezték örök nyugalomra. Sírján újmisés jelmondata olvasható: „Az Isten-szeretőknek minden javukra válik!” A hatóságok a temetésre összegyűlt híveket haza akarták küldeni, a szertartást csak a kihirdetett időpont után engedélyezték.

Mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, mi történt az 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen. Csak mozaikdarabokból - a gyanúsítottak, elítéltek vallomásából, valamint néhány szemtanú visszaemlékezéséből és a nyomokból vontak le Brenner János emlékének ápolói további következtetéseket a kezdetektől fogva.  Az ügyet a társadalmi nyomás miatt a hatóságoknak végig kellett vinniük.  A nyomozás során több gyanúsított volt, végül egy személyt a járási és megyei bíróság halálra ítélt, majd a Legfelsőbb Bíróság felmentette őt. Később azt a fiút ítélték el, aki Brenner Jánost kihívta a plébániáról, ő leülte büntetését. Az emberek által sokat emlegetett "valódi igazság"-ról ennél több hivatalosan nem derült ki. Amennyiben ezzel a gyilkossággal mégiscsak lett volna egyéb cél is, akkor ez elsősorban a vallásos emberek megfélemlítése lehetett volna és ebben az esetben igaz lehetett volna az az állítás, hogy  - ehhez olyan papot "kellett találni", aki népszerű volt nemcsak a fiatalok, hanem valamennyi hívő ember körében. Ezért lett kiváló "célszemély" Brenner János.

A nyomozás végén valaki megjegyezte: "Lefolytatták Brenner János szentté avatási perét!" Mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az Isten ügyét hűségesen szolgáló, tiszta lelkű, becsületes pap élete szolgálat, halála gyalázat volt.

Furcsa módon a tett elkövetőit az a Bibliában is olvasható mondat vezethette, hogy „Megverem a pásztort, és szétszélednek a nyáj juhai” (Mt. 26. 33-35), ami ebben az esetben sikertelen törekvés volt. A rábakethelyi hívő közösséget nem sikerült szétkergetni, közöttük Brenner János emléke mindig élt, ő maga és a felderítetlen gyilkosság állandó beszédtéma volt közöttük. Brenner János emlékezete Rábakethelyen meggyilkolásának másnapján kezdődött és ez töretlenül megvan még napjainkban is. A hívó emberek őrizték emlékét és a relikviákat. Szellemi és lelki közösség lettek, melynek jelképes vezetője mindig is Brenner János maradt. A rendszerváltás előtt az emlékezetnek nem sok tárgyiasult formája jött létre.

A Győri szemináriumban a kispapok, elöljáróik és a püspökök részvételével tartottak emlékülést, illetve a folyosón elhelyezték Brenner János felnagyított fotóját – amit aztán az Állami Egyházügyi Hivatal illetékesei levetettek onnan és a rendszerváltásig vissza sem kerülhetett. Brenner János emlékére emlékszobát szerettek volna berendezni a halálát követően -erre püspöki engedélyt kaptak ugyan, de végül nem valósult meg.

Emlékét városunkban, a megyében és az országban is számos módon és helyen őrizzük:

  • Kozma Ferenc rábakethelyi plébános Brenner János emlékére egy Piéta szobrot faragtatott amit az eredetileg tervezett helyre, a plébániához tartozó magyarlaki templomban nem engedtek elhelyezni. Ezért azt mint síremléket állíttatta fel a rábakethelyi temetőben, a templom északi fala mellett, ahol halottak napján illetve halálának évfordulóján mécseseket gyújtottak.
  • Zsidán, a gyilkosság helyszínén minden évben a gyilkosság évfordulójának reggelén ismeretlen személy(ek) mécsest helyeznek el.
  • 1981-ben, Születésének 50. évfordulóján a szombathelyi Szent Erzsébet templom gyóntatókápolnájában őt ábrázoló üvegablakot helyeztek el.
  • A rendszerváltozás utáni első hivatalos megemlékezés 1992. december 13-án volt, amikor a vértanúságának helyszínétől néhány méterre, a zsidai iskolakápolna előtt, egy emlékkeresztet állítottak.
  • 1993-ban létrejött a „Brenner János Emlékhely Alapítvány”, amelynek célja, hogy a vértanú pap emlékét méltó módon megőrizzék.
  • Jó Pásztor kápolna – Az Alapítvány kezdeményezésére emlékkápolnát építettek azon a helyen, ahol Brenner János utolsó útja haladt. A kápolna alapkő-letétele 1995. december 9-én volt, a kész épületet 1996. augusztus 25-én szentelte fel Konkoly István megyés püspök. A vértanúság 40. évfordulóján (1997-ben) a kápolna új haranggal gazdagodott, amelynek oldalára jelmondatát írták. A kápolnát sokan keresik fel hívek és érdeklődők egyaránt. Előre történő bejelentkezés után szakszerű idegenvezetésben részesülhetnek az ide zarándoklók. Emlékét őrzik az egyházmegyében.
  • 2000-ben Kovács L. Mihály dokumentumfilmet készített a „Pogányok ideje : Egy papgyilkosság anatómiája” címmel
  • 2004 óta a szentgotthárdi templomokban minden szentmise után elimádkozzák az Imát Brenner János boldoggá avatásáért
  • december 16-án Veres András szombathelyi püspök Brenner János-emlékévet nyitott meg a szombathelyi székesegyházban. Az ünnepségre Kislégi Nagy Ádám festette meg Brenner János portréját.
  • 2007 óta a Keresztény Megmozdulásokért Egyesület Szentgotthárd minden évben gyalogosan zarándokol el Szentgotthárdról Mariazellbe, minden zarándoklatot Brenner János boldoggá avatásáért felajánlva
  • december 16-án, halálának 50. évfordulóján szobrot emeltek egykori középiskolájában, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázumában, Pécsett.
  • 2007-ben mutatták be Iváncsits Tamás Brenner Jánosról szóló, ”A jó pásztor” című zenés drámáját Szentgotthárdon. A darab sikerétől felbátorítva Lauer Ferenc rendező a következő évben elkészítette a filmváltozatot A DVD-film szerzői kiadásban jelent meg, a Brenner János Emlékhely Alapítvány, a Bólyi Római Katolikus Egyházközség és Bóly önkormányzatának kulturális bizottsága és magánszemélyek támogatásával.
  • szeptember 1-jétől Brenner János nevét viseli a Szombathelyi Egyházmegye fenntartásában lévő, szombathelyi székhelyű óvoda, általános iskola és kollégium közös igazgatású többcélú intézmény. Az új intézmény neve: Brenner János Óvoda, Általános Iskola és Kollégium.
  • 2009-ben jelent meg költőnek a Barankovics István Alapítvány ösztöndíját elnyert regény: Nagy Gábor „Ki a konkolyt vetette”, mely egy a Kádár-rendszerben elkövetett nyugat-magyarországi falu káplánjának brutális gyilkosságát rekonstruálja.
  • augusztus 22-én avatták Brenner János emlékművét Horvátnádalján.
  • augusztus 23-án avatták Brenner János emlékművét Körmenden.
  • 2010 decembere óta éjszakai zarándoklat indul Brenner János emlékére Advent 3. vasárnapjára virradó éjszaka a pap utolsó útján Kethely és Zsida között.
  • 2017. április 5-én Brenner János egész alakos szobrát, Koller László és Veres Gábor alkotását avatták a szombathelyi Brenner János iskola udvarán.

Brenner János boldoggá avatási eljárása 1999-ben kezdődött meg, és az eljárás első, egyházmegyei vizsgálati szakasza 2008. július 31-én ért véget. Ezalatt a bizottság tanúkat hallgatott ki és Brenner még megtalálható írásait is megvizsgálták. Az eljárás a továbbiakban Rómában folytatódik.

Indoklás

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Brenner János emlékezete évtizedeket, politikai rendszereket és földrajzi határokat átívelő lelki mozgalom melynek különféle megnyilvánulásai vannak Magyarországon, a Szombathelyi egyházmegyében illetve Szentgotthárd városában.  Szellemi és lelki közösség magyar emberek között melynek legfontosabb célja az emlékezet, alapja a katolikus  keresztény hit és –gondolat, megnyilvánulási formája a legkülönbözőbb emberi közösségek kialakulása jószándékú, jóakaratú emberek összefogásával.

Összességében Brenner János emlékezete egy olyan érték, ami követendő és követhető példát ad minden magyar ember számára.




A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.