A Szentgotthárdi csata emlékének ápolása
Kategória:Kulturális örökség
Sport
Beküldés dátuma:
  • 2015. 10. 20.
Értéktárba rögzítve:
  • 2015. 10. 20.
Benyújtó kapcsolattartó személy:
  • Csuk Ferenc
Értéktár megnevezése:
  • Települési értéktár
  • Vas Megyei Értéktár

A szentgotthárdi csata  1664. augusztus 1-jén zajlott, amikor a Raimondo Montecuccoli vezette szövetséges keresztény csapatok összecsaptak az Oszmán Birodalom Köprülü Ahmed vezette hadseregével.


A csata sikeres befejezése megakadályozta a törökök előrenyomulását Grác és Bécs irányába.

Új-Zrínyivár és Kanizsa eleste után Köprülü Ahmed, az oszmán seregek nagyvezíre, Stájerország felé indult. Tovább vonulását a Raimondo Montecuccoli tábornok fővezérsége alatt álló keresztény seregek akarták megakadályozni.  A nagyvezír július 28-án Körmendtől a Rába mentén nyugatra indult, hogy Szentgotthárd térségében levő kedvező helyen átkeljen a folyón. A keresztény seregek a folyó bal partján, Nagyfalunál (ma Mogersdorf, Ausztria) foglaltak állást.

A szövetségesek - császári, német birodalmi és francia egységek, valamint a Rajnai Szövetség csapatai - mintegy 25 ezer embert számláltak. Az oszmán hadsereg több mint két-háromszoros túlerővel rendelkezett.

Július 31-én késő éjjel janicsárok megkezdték az átkelést a Szentgotthárdtól délre eső Rába-hurokban. A vállalkozás éjszaka és másnap kora reggel, a néhány óra leforgása alatt vert hadi hídon és a gázlókon át folytatódott.

Augusztus 1-jén hajnlban a folyó bal partjára átkelt janicsárok 8-10 párhuzamos árkot és sáncot építettek a hídfőben, majd a szpáhikkal együtt elfoglalták a keresztény arcvonal közepe előtt fekvő Nagyfalut. A további előretörést a francia, Rajnai Szövetségi és császári csapatok ellencsapása állította meg.

A szövetségesek 12-13 ezer emberüket vonultatták fel a délutáni végső összecsapásra.  A csata kimenetele szempontjából döntőnek bizonyult a képzett katonák összehangolt és fegyelmezett támadása a hurok teljes szélességében és a hídfőállás ellen. A lépésben, összezárt sorokkal előrenyomuló gyalogság sortüze és a lovasság visszavetette az oszmán csapatokat. A hadi híd a közben megáradó folyóba omlott.  A janicsárokat a francia csapatok kiszorították az árkokból. Az oszmánok tömegesen zúdultak a folyónak, ahol sokan megfulladtak, sokan pedig a Rába magas partjáról tüzelő keresztény gyalogság áldozatául estek. A keresztény csapatok 5000-6000 embert veszítettek, a nagyvezír a seregének egy hetedét, mintegy 9000 főt hagyott a csatatéren.

A csapatok augusztus 5-éig a csatatér közelében maradtak. Ezután az oszmánok Vasvár, Székesfehérvár irányába, a keresztény csapatok Bécs irányába elvonultak.

A csata katonailag két szempontból is jelentőséggel bírt. Egyrészt feltartóztatta a Stájer területek és Bécs ellen vonuló oszmánokat, másrészt nyilvánvalóvá tette: a pikával és tűzfegyverrel felszerelt nyugat-európai kiképzett, fegyelmezett gyalogság és a lőfegyverrel ellátott lovasság szoros együttműködése fölényt jelent az önmagában jelentős és kiváló katonai erőt képviselő, addig szinte verhetetlen, de egymástól elkülönülten harcoló, szálfegyverrel nem rendelkező janicsárokkal és az elsősorban fergeteges rohama és lökő ereje miatt számon tartott szpáhi alakulatokkal szemben.

A szentgotthárdi csata után néhány nappal, augusztus 10-én, a hosszú ideje folyó tárgyalások befejezéseként Simon Reninger császári követ és Köprülü Ahmed nagyvezír 20 évre szóló - a történeti szakirodalomban békének mondott - fegyverszüneti megállapodást írt alá a Vasvár falu melletti oszmán táborban.

  • A szentgotthárdi csata emlékét Szentgotthárdon a Nagyboldogasszony templomban Dorfmeister István freskója őrzi, amely 1788-ban készült el.
  • A csata évfordulóján a Szentgotthárdi Sportbarátok Egyesülete 2003 óta minden évben Csata Emlékfutás-nak elnevezett futóversenyt szervez. A fő futam útvonala a Nagyboldogasszony templom kapujától indul, az ausztriai Schlösslberg-en felállított csataemlékműig és vissza a templom kapujában ér véget. A táv 9,5 km.  A ma már nemzetközi hírű Csata Emlékfutáson minden évben több százan vesznek részt.
  • 2013 óta minden év augusztus első hétvégéjén Történelmi napok zajlanak Szentgotthárdon. Ekkor jelmezes felvonulással, a csata játékos megismétlésével, különféle programokkal emlékezünk a csatára.
  • 2014 óta a Pável Ágoston múzeumban multimédiás terepasztalon is követhetik a látogatók a csata lezajlását. Ugyanitt a csatával kapcsolatos rejtvényjátékba is bekapcsolódhatnak.

 

Indoklás

A szentgotthárdi csatában megállították a török seregeket, megvédték Bécset és a nyugati országokat a török támadástól.

  • A freskó évszázadok óta hirdeti a heves csatát és a győzelmet.
  • A Csata Emlékfutás és a Történelmi napok méltó megemlékezés a győzelemről.



A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.