iTCSG.HU
  • A ciszterek kolostora és a Nagyboldogasszony Plébániatemplom egyaránt a késő barokk letisztult formájában épült. Építészetileg, berendezéseiben, díszítéseiben egységet alkot.
  • Ugyanazon épületben egy ipari és egy egészségügyi intézmény létesült egymás után, mindkettő elsőként az országban: az Első Magyar Óragyár 1896-ban, a Magyar Iskolaszanatórium 1930-ban.
  • A Rába gátja évszázadok óta lehetővé teszi a víz energiájának felhasználását: malmokat hajtott, majd segítségével villamos áramot termeltek. A vízi sportok kedvelői számára az újonnan épített kenucsúszda segíti a szintkülönbség áthidalását.
  • 1902 és 2001 között Szentgotthárd egyik legfontosabb üzemeként kovácsolt árukat, kerti szerszámokat, majd később mezőgazdasági gépeket gyártott. A gyár eredeti szerszámaiból megmaradt öt farkaskalapács 2005 óta védettséget élvez. A szentgotthárdi kasza és kard 2013 óta hungarikum.
  • Két nagyméretű mennyezeti freskót (Szentgotthárdi csata és A Bárány győzelme) az akkor híres bécsi akadémia festője, Dorfmeister és fia készítette.

Frank Róza Dr.

frankroza Pozició: Klubtag, Értéktár bizotság2013 őszén Szentgotthárdon is megalakult a települési Értéktár Bizottság. Azoknak a helyi értékeknek az összegyűjtésének és dokumentálásának szervezése a feladata, amelyek méltán válhatnak közkinccsé, akár hungarikummá. tagja
Az ön neve:*
E-mail címe:*
Üzenet szövege:*

 

viszintesvonal

Okleveles gépészmérnök vagyok, doktori minősítést neveléstudományból szereztem. Eddigi életem során mérnök cementgyárban, szaktájékoztató a Műegyetemen, tanár Szombathelyen. A családom az 1800-as évek elején került Szentgotthárdra. Itt nevelkedtem, ide kötnek a gyökereim. A klubban való részvételemmel segíteni szeretném, hogy a gotthárdiak ismerjék meg jobban szűkebb hazájuk múltját.

 
 

A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.